A Fábry-család a felvidéki Késmárk, Lőcse cipszer (német) városaiból költözött Losoncra illetve Rimaszombatba a XIX. sz-ban. Itt Fábry János (1830-1907) a város megbecsült tudós-tanára lett, számos intézmény alapítója: Gömöri Múzuem, Egyesült Protestáns Gimnázium (ma Tompa Mihály Református Gimnázium), meterológiai állomás, leánynevelő intézet, Gömör-Kishonti Egyesület. Fábry János munkásságáról a wikipédia összefoglalója itt tekinthető meg. Fábry János nevét ma Rimaszombat egyik főutcája őrzi a városban, valamint a ma is élő Gömör-Kishonti Egyesület által életre hívott Fábry János-díj. Fábry János kalandos, olvasmányos és hazafisággal átfűtött élete, benne a Világosi Fegyverletétel élményével, a bujdosás kalandjaival és a monarchia-beli kibontakozás hangulatával: Fábry János emlékiratai pdf
Mikszáth kedvenc tanára, a neves gömöri író róla több novellájában is megemlékezik (Fábry János, A Kovászember). Mikszáth Fábry János c. írása a Vasárnapi Újságban 1908. évi februári számában jelent meg, innen letölthető a lap.
Előadás a 2008-as jubileumi konferencián, Rimaszombatban: Eloadás Fábry János. Régi családtörténeti fotók, ábrák közül néhány itt tekinthető meg.
A család életét a XX. század – ahogy a legtöbb polgári családét – jelentősen felforgatja. Fábry Zoltán még Rimaszombat csendőrkapitánya, de Trinanont követően rövid zalai kitéréssel Szolnok rendőrkapitánya, m. királyi rendőrfőtanácsos.
Fia, ifj. Fábry Zoltán (1911-1951 fotó:fábry zoltán fotója) huszártiszt, részt vesz a felvidéki (1938) és az erdélyi bevonuláson (1940). Katonáit hazahozza a Don-kanyarból majd sebesüléséből felgyógyulva a Dél-Erdélyi fronton védi határainkat. Négy gyermek édesapja: Botond (1941), Zsolt (1943), Zoltán (1945) és Szabolcs (1948). 1949-ben az Államvédelmi Hatóság Katona-politikai Osztálya (Katpol.) legfogja, koncepciós perben, 1951-ben végzik ki. Ma a Bp-i Köztemető 298-as parcellájában nyugszik, az ún. Nemzeti Pantheonban, 1991-ben rehabilitálják és postumus huszárezredessé léptetik elő. Cikk életéről a Cikkek menüben olvashó. A Nemzeti Pantheon készült felvételek a képtárunkban, itt nézhetőek meg.
Csík-muzsika a családtörténethez
A Fábry-család a II. Világháborút követően, a koncepciós pereknek köszönhetően minden vagyonát elveszti. A félárván maradt fiúkkal Debrecenben, anyai ágon egyetlen megmaradt házukban települ le édesanyjuk, Fábry Zoltánné született Erdőss Ilona, zongora-tanárnő (szülei: Erdőss János huszárezredes, 1896-1985 és Medgyasszay /Sárközy/ Ilona – 1895-1986). Botond agrármérnök lesz, Zsolt gépészmérnök, Zoltán vegyészmérnök míg Szabolcs pedagógus, idegenforgalmi szakember.
Botond felesége Sára. Zsolt felesége Márk Anna (1991-ig) és Márkus Ágnes (1992-től). Zoltán felesége Mészáros Katalin. Szabolcs felesége Kurdi Klára.
Botond leánya, Sarolta tanárnő (férje Gargya Péter gyógyszerész) a Tóth Árpád Gimnáziumban. Zsolt 1969-ben Veszprémbe kerül, gyermekei: Szabolcs (1971) tanító-hittanoktató, teológus Nagyvázsonyban él, a település polgármestere (felesége Fábryné dr. Takács Tímea); Balázs (1972) gépészmérnök, közgazdász saját cégét vezeti Connecticutban (www.chinavestor.com) ill. a helyi magyar közösség aktív tagja (felesége: Fábry-Takács Gabriella). Második házasságból született Bálint (1993). Zoltán gyermekei: ifj. Zoltán (1972) építészmérnök Budapesten ( honlap ) felesége Fábry-Herczeg Ágnes; András (1975) építészmérnök Debrecenben. Szabolcs gyermekei: Levente (1977) idegenforgalmi szakember, közgazdász Debrecenben (felesége: Krisztina), Boglárka (1980) ütős zenetanár és előadóművész Budapesten, Szabolcs (1981) pedig szállítmányozással foglalkozik, hivatásos sofőr Ebesen, Debrecenben.
Sarolta gyermekei: Tamás, Nóra
Szabolcs gyermekei: Laura (2002), Csanád (2005), Lehel (2007)
Balázs gyermekei: Márk (2006), Flóra (2008), Julianna (2009)
Zoltán gyermekei: Menta (2007), Anton (2009)
Családfa generációk színárnyalattal jelölve: családfa illetve családfa legfrisebb
Új! A geleji Pászthor-, a Sárközy-Medgyasszay-ág és a Veresmarthy-ág közös családfája itt nézhető meg (2005-ös állapot)
Word-dokumentumban családtörténetek
Fábry János (1830-1907) életének olvasmányos története (benne a Világosi fegyverletétel leírása, a Monarchia-beli kibontakozások, polgári élet Gömörben és sok-sok hazafiság)
A Sárközy-család története (dédanyám családjának története a XIII. századtól az 50-es évekig, benne a Nicolas Sarkozy-ág): A nagybócsai Sárközy család
Erdőss-család története (benne egy K unk K huszártiszt I. világháborús, II. világháborús élményei, 50-es évek koncepciós perei, börtönévei)
Cikkajánló: kattintson ugyanebben a főmenüben a Cikkek almenüre és olvashatóak a családdal kapcsolatos írások.
Videóajánló: Fábry János-díj átadása Rimaszombatban a Fábry családnak, 2008
Koszorúzás 2011. október 23-án Rimaszombatban, a családi sírnál
